A hatalom új formája: nemzeti számítási kapacitás
A számítási kapacitás a soron következő gazdasági növekedés és politikai befolyás alapja lehet. A verseny már elkezdődött, a kérdés csak az, hogy Magyarország hogy teljesít ebben.
Ahogy az olaj a 20. században a gépesítést és az ipari fejlődést hajtotta, úgy a számítási kapacitás, különösen az AI korszakában, a technológiai fejlődés, az innováció és a gazdasági versenyképesség motorja.
A nemzetek versengenek az erőforrásokért, a beruházásokért és a képzett munkaerőért. A számítási kapacitás elérhetősége és eloszlása egyre inkább a nemzetek közötti digitális szakadékot erősíti, akárcsak a korábbi ipari korszakokban a természeti erőforrások tették mindezt.
A digitális infrastruktúrába való befektetés – ideértve az adatközpontokat, a felhőalapú szolgáltatásokat és a nagy teljesítményű számítástechnikát – egyre fontosabbá válik a gazdasági növekedéshez és a geopolitikai befolyáshoz.
A verseny drámai méreteket öltött, ahol a milliárd dolláros beruházások helyét hamarosan a trilliárd dolláros projektek veszik át. A mesterséges intelligencia fejlesztése nem csak a gazdaságot, hanem a nemzetközi hatalmi egyensúlyt is alapjaiban változtatja meg.
Azonban a valóság még ennél komplexebb és kevesen látják át a valódi helyzetet - többek között ezért is íródott Leopold Aschenbrenner - Situational Awareness című esszéje. A szerző alapállítása, hogy a mainstream elemzők, influencerek még mindig a (generatív) AI jelenlegi képességeit veszik figyelembe (“it’s just predicting the next word”), nem törődve a szuperintelligencia - azaz az AGI csábító és egyben fenyegető közeledtével.
Azonban van egy szűk csoport, főként San Francisco-i AI laboratóriumokban dolgozó szakemberek, akik már felismerték a helyzet fontosságát. Érdemes komolyan venni őket, hiszen ők voltak azok is, akik a trendvonalakat követve helyesen jósolták meg az elmúlt évek AI fejlődési és számítási kapacitási ütemét.
Ha most is helyesen látják a jövőt, akkor egy vad menet vár ránk.
A számítási kapacitás és az algoritmusok hatékonyságának növekedésével 2027-re várható egy újabb, képességbeli ugrás amikor az AI kutatók munkáját is már az AI fogja végezni, ennek köszönhetően az algoritmusok fejlesztése egy év alatt elérheti a 10 évnyi előrelépést. A robbanás azért következhet be, mert az AI képes lesz saját kutatási és fejlesztési folyamatait automatizálni, ami lehetővé teszi, hogy az AI rendszerek sokkal gyorsabban fejlődjenek, mint ahogy azt az emberi kutatók képesek lennének elérni.
A folyamat következő mérföldköve a szuperintelligencia elérése, ami egy olyan rendszert jelent, amely az emberi képességet felülmúlja, ami Aschenbrenner szerint 2030-ra elérhető lehet.
AI infrastruktúra kiépítése: verseny a hatalomért
A mesterséges intelligencia fejlődése egy intenzív ipari mobilizációt is igényel, amely jelentős beruházásokat von maga után, így erős verseny folyik az infrastrukturális és energiaellátási szerződésekért.
Amerikában már nagyüzemben zajlanak a tárgyalások, az első “C level” meetingek 2024 szeptemberében megtörténtek ‘kormány x piac’ oldalú vezetői egyeztetések a Fehér-Házban. Ezt az irányt persze a Trump & Musk által megformált, erős technológiai fókuszú, piaci háttérrel rendelkező kormányzati management team csak erősíteni fogja - csak az elmúlt napokban látott infók alapján többek között
David Sacks, Vivek Ramaswamy, Sriram Krishnan, Scott Kupor, Emil Michael a “dream team” része lesz.
Az USA-nak egyértelmű célja, hogy megtartsa vezető szerepüket az AI fejlesztések terén:
Az USA messze a legtöbb adatközpontot építette az elmúlt 12 hónapban, (a kínai beruházásokat nem számítva, hiszen az ottani adatok nehezen elérhetőek) Az adatközpont-beruházások terén a következő három évben 5796,2 MW új kapacitást terveznek, ami több mint a világ összes többi országának együttes beruházása. (forrás: link)
Az USA szuperkomputereinek feldolgozási teljesítménye 4,9 millió terafloppal nőtt, ami több, mint a világ összes többi országának együttes növekedése. Ez a teljesítménynövekedés azt jelzi, hogy az USA nem csak a beruházásokban, hanem a technológiai fejlesztésekben is élen jár. (forrás: link)
Az Nvidia partnere a xAI-nak a Colossus szuperszámítógép építésében, mely a Frontier-nek (Global #2 TOP500) 2,5-szeres GPU kapacitásával bír majd és a világ legerősebb szuperszámítógépe lesz. (forrás: link)
A számítástechnikai erőforrásokért folyó verseny és a geopolitikai feszültségek új szövetségeket hoznak létre, miközben a digitális szuverenitás és a digitális gyarmatosítás kérdései egyre égetőbbek.
A régió és Magyarország lehetőségei a versenyben
Európa jó pozícióban van a számítási kapacitás és a adatközpontok fejlesztése terén, köszönhetően a HPC beruházásoknak és a megújuló energiaforrások elterjedésének. Azonban a munkaerőhiány, a bürokrácia és a régió országai közötti egyenlőtlen fejlődés komoly kihívásokat jelent.
Bár a következő három évben az USA kb. 3x annyi adatközponttal kapcsolatos beruházást tervez, mint Európa, de nem alma-alma összehasonlítás. Európának meg kell találnia a saját maga szerepét és vízióját AI terén - ahol logikus ott deregulálni és többek között AI infrastruktúra és ökoszisztéma támogatásával erősíteni Európa innovációs képességét.
Románia és Bulgária esetében is jól látható, hogy a CEE régió vonzó lehet AI központok fejlesztéseire, a Google ugyanis mindkettővel stratégiai partnerséget kötött az elmúlt években, aminek eredménye többök között nagy beruházással járó adatközpontok kiépítése. A román kormány egy együttműködési megállapodást írt alá a Google-lel a digitális infrastruktúra, az innováció és a kutatás területén. A Google 2 milliárd dollárt tervezhet befektetni adatközpontok fejlesztésébe az országban.
A háborús éveknek köszönhetően Lengyelországban észrevehető az a trend, ami az ukrán képzett IT szakemberek beáramlását mutatja, akik a Lengyelországot választották áttelepülési célpontként. Az ukrán startupok 59%-a Lengyelországot választja áttelepülésre. Emellett azonban Lengyelország jelentős infrastrukturális beruházásokat hajtott végre a EuroHPC kezdeményezés keretében, az ország a tavalyi évhez képest három helyet javított a rangsorban, maga mögé utasítva Brazíliát és Ausztráliát, és öt új szuperszámítógépet is hozzáadott a TOP500-as listához, köztük a Helios szuperszámítógépet, amely az 69. leggyorsabb a világon. A megnövekedett AI szakértelem és a technológiai fejlesztések, valamint a képzési programok és a külföldi tehetségek vonzása Lengyelországot AI vezető központtá tették Európában
Dániában épült meg a Gefion szuperszámítógép, melyet egyedülálló "intelligencia gyárnak" neveznek, amely átformálja Dánia szuverén kutatási kapacitásait és európai szerepét. A Gefion egy NVIDIA H100 GPU-kkal felszerelt szuperszámítógép, amely az első ilyen a régióban, és a világ egyik leggyorsabb AI szuperszámítógépe (jelenleg a világon a hetedik legerősebb HPC.)
Finnország a hideg éghajlatát és a megújuló energiaforrásait kihasználva a szerverparkját 15%-kal növelte, így Európában és a magas jövedelmű országok között is vezető szerepet tölt be a szerverbevételek növekedésében. Finnország vonzó helyszín a techóriások számára az adatközpontok építéséhez. A Google bejelentette, hogy 1 milliárd eurós beruházással bővíti a Hamina-i adatközpontját. A Microsoft pedig bejelentette, hogy Finnország is szerepel a következő adatközpont régiók között Európában
Egy ország vonzerejét az AI beruházások szempontjából az határozza meg, hogy mennyire képes kiépíteni egy erős AI ökoszisztémát, mely magában foglalja a megfelelő energiaellátást, a képzett munkaerőt, a fejlett adatközpontokat, a felhőalapú infrastruktúrát, a stabil politikai környezetet, és a pénzügyi befektetéseket.
Magyarországnak érdemes kihasználnia, geopolitikai és infrastrukturális és szakképzett mérnöki tudáshoz kapcsolódó adottságait és persze ne becsüljük le az Orbán-Trump kapcsolatból adódó potenciális előnyöket.
A stabil és skálázható energiaellátás elengedhetetlen az adatközpontok számára. Egy Paks 2 szintű beruházás és a mellette erős ütemben fejlődő megújuló energia infrastruktúra kialakítása potenciálisan biztosíthatja ezt itthon. A nukleáris energia és az AI infrastruktúra kapcsolatára egyébként már vannak jó példák, például a Google megállapodást kötött a Kairos Powerrel, hogy nukleáris energiát vásároljon a cég által fejlesztett több kis moduláris reaktorból (SMR). A megállapodás a Google és a Kairos Power között egyedülálló a maga nemében, mivel ez az első vállalati megállapodás a nukleáris energia megvásárlására kis moduláris reaktorokból.
A politikai környezet 2025-től adott lesz egy széleskörű USA - Magyarország együttműködésre, tudás és tőke transzferre ami bizakodással tölthet el minket, egyértelműen egy lehetőség arra is, hogy AI-ban megtegyük tétjeinket és határozott víziónk legyen.
Ami viszont talán kevésbé pozitív, az a hazai AI ökoszisztéma szervezettsége, ereje és a nagyszámban képzett tudásalapú munkaerő hiánya.
Míg az első esetében az AI koalíció, a MiLAB és egyéb szakmai szervezetek létrejötte innovatív úttörőként indultak, mára mintha fényét vesztette volna a hazai ökoszisztéma dinamikája. Bár piacon lehet hallani a nemzeti AI stratégia frissítéséről, nem volt nagyobb hír az újonnan építendő Levente (HPC) és az AI mesterképzések meghirdetése óta.
Hajlamosak vagyunk elfeledni, hogy nem elég, ha jól dolgozunk rajta, jó mérnöki megoldásaink vannak, hiszen mindennek hangosnak és “sexy-nek” is kell lennie, hogy sok emberhez eljuthasson az adott ügy. Rengeteg olyan mainstream tartalomformátum van, ami sok emberhez képes eljutni, meetupoktól, klubboktól és a podcast-től elkezdve. a mélyebb kutatásokig, elemzésekig.
Az AI Budapest missziója, hogy támogassa és akcelerálja a magyar AI ökoszisztémát.
Egy egészséges és fejlett nemzeti AI ökoszisztéma talán legnagyobb előnye, hogy képes jelentősen növelni a kis- és középvállalkozások versenyképességét. Az AI segítségével a KKV-k olyan eszközökhöz és megoldásokhoz férhetnek hozzá, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy hatékonyabban működjenek, gyorsabban hozzanak döntéseket, pontosabb előrejelzéseket készítsenek, és jobban alkalmazkodjanak a piaci változásokhoz.
A GVH 2024 Októberében egy részletes tanulmány csinált A mesterséges intelligencia piaci versenyre és fogyasztókra gyakorolt hatásainak vizsgálata címmel, ami rámutat, hogy a kkv-k kevésbé alkalmazzák az AI megoldásokat, mint a nagyvállalatok. Ennek egyik oka, hogy a kkv-k számára nehézséget jelent a megfelelő számítási kapacitások, a szakértelem és a pénzügyi források biztosítása, melyek elengedhetetlenek AI fejlesztéshez. A szuper számítógépes kapacitásokhoz való hozzáférés is korlátozott, jelenleg a Komondor 20%-hoz fér hozzá a piac.
A következő évtizedben a KKV-k mellett a nagyok is, mint az OTP, a MOL, az MBH és maga a magyar állam is saját AI megoldásokat fog fejleszteni, ügyintézés, munkaerő-optimalizálás, oktatás (etc.) területén, amelyek összességében hatékonyabbá, gyorsabbá, és személyre szabottabbá tehetik az ország működését.
De van egy aprócska probléma: ha nincs hazai AI-infrastruktúra, akkor ezek a fejlett rendszerek egyszerűen nem tudnak itthon futni. És mi lesz a megoldás? Outsource-oljuk a számításokat külföldre – Szlovákiába, Lengyelországba, Romániába.
Ez nemcsak elképesztően drágává teszi az AI-rendszerek működtetését, hanem komoly nemzeti szuverenitási kérdést is felvet. Gondoljunk bele: a magyar állampolgárok adatai, a pénzügyi tranzakciók mintázatai, egészségügyi diagnózisok vagy éppen hadiipari technológiák adathalmazai külföldi szervereken futnak, más országok joghatósága alatt. Ez olyan, mintha a közlekedési lámpáink kapcsolóját is egy határ túloldaláról vezérelnék.
Összegzés
Nem nehéz belátni: A számítási kapacitás és az AI-infrastruktúra kiépítése nemcsak technológiai, hanem geopolitikai, gazdasági és nemzetbiztonsági kérdés is.
Az USA dominanciája tovább erősödik, míg Európa – bár jelentős beruházásokkal rendelkezik – strukturális problémákkal, túlzott regulációval és munkaerőpiaci kihívásokkal küzd. Emellett a CEE régió, köztük Románia, Szlovákia, Lengyelország, egyre vonzóbb célponttá válik a technológiai beruházások számára.
Magyarország számára az AI-infrastruktúra kiépítése nemcsak versenyképességi, hanem szuverenitási kérdés is. A stabil energiaellátás, a megfelelő humánerőforrás és az ökoszisztéma megerősítése kulcsfontosságú. Az AI alkalmazásának terjedése a KKV-k és nagyvállalatok működését is gyökeresen átalakíthatja, azonban hazai számítási kapacitás nélkül az ország kiszolgáltatottá válik.
Most van itt az idő, hogy Magyarország határozott lépéseket tegyen egy önálló, stabil és skálázható AI-infrastruktúra kiépítéséért, ezzel biztosítva a technológiai fejlődést, a gazdasági növekedést és a nemzeti szuverenitást a következő évtizedekre.
A tét nagyobb, mint gondolnánk.